Viszkok Fruzsi 17 évesen döntötte el, hogy belekezd élete egyik legnagyobb és legszebb projektjébe. Kezdetben saját blogot indított, majd idővel videókat is kezdett forgatni, amit mára profi szintre fejlesztett. Nézzük, hogyan is zajlott le pontosan ez az "evolúció".
Mikor döntötted el, hogy kipróbálod magad beauty bloggerként?
Emlékszem, 17 éves voltam és rátaláltam Dulce Candy amerikai vlogger csatornájára, ami annyira magával ragadott, hogy minden túlzás nélkül száz videóját egyből végig is néztem. Hihetetlenül pozitívnak találtam a személyiségét, a kisugárzását, ami átjött a videókon. Borzasztóan inspirált, egyszerűen hasonlítani akartam rá. Eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék én is foglalkozni. Itthon akkor még nem voltak Youtube csatornák, magyarul még talán senki nem vlogolt, így eszközök híján inkább blogot indítottam, szintén amerikai mintát követve.
Milyen témákkal foglalkoztál kezdetben?
Pont mostanában került elő egy első Mi van a táskámban? bejegyzés a kezdeti időszakból. Elég nosztalgikus hangulatba kerültem ahogyan láttam, hogy 6-7 évvel ezelőtt miket hordtam magamnál. Ehhez hasonló, jól bevált, szintén külföldi példák alapján behozott témákkal kezdtem a blogomat. Kezdetben még nem gyakorlott sminkesként a legelső komolyabb próbálkozásomat rögtön feltöltöttem a blogomra, ami utólag belegondolva, nem biztos, hogy jó ötlet volt. Nem volt a legszebb, és most finoman fogalmaztam...
Mindenki fejében megfordul, így engem is érdekelt, mit fognak gondolni rólam, ha viszontlátják az ismerőseim, amit produkálok a csatornáimon. Amiatt volt ez számomra különösen érdekes, mert egy kis faluban nőttem fel, ahol aztán mindenki tudott mindenkiről mindent. Azért nem hezitáltam ezen komolyabban, mert nem számítottam rá, hogy ez bárkit is érdekelni fog, hogy sokan elkezdenek majd követni. Azt hittem, hogy csinálgatom a magam szórakoztatására, aztán majd megfér az internet valamelyik kis sarkában.
Mi volt az első sikerélmény, ami visszajelzés volt arra vonatkozólag, hogy jó úton jársz?
Az első talán a DM által meghirdetett szépségblogger pályázat volt. Egy szakmai zsűri értékelte, közönségszavazással kiegészítve, én pedig megnyertem. Soha nem gondoltam volna, hogy ez meg fog velem történni.
Amikor kb. két-három éves lehetett a blogom, akkor töltöttem fel kísérleti jelleggel az első videómat. Talán "egy hónap kedvencei" összefoglaló volt a friss szépségápolási termékekről. Még sem fényképezőgépem, sem állványom nem volt otthon, ezért szótárakból épített emelvényre tettem fel a telefonomat, amivel ezt rögzítettem. Nem nézték meg sokan, talán öt-hatszáz ember, de olyan lelkesítő, pozitív visszajelzéseket kaptam, hogy komolyan elgondolkoztam a folytatáson. Aztán ez nem vált ekkor még rendszeressé, csak egy évvel később, mikor már hetente posztoltam a Youtube-ra.
Kik voltak a kedvenceid az interjúalanyaid közül?
Nagyon sok magyar hírességgel hozott össze így az élet, akiket csak TV-képernyőn vagy online láttam azelőtt – Király Viktor, Palvin Barbi, Mihalik Enikő –, ezek mindig fantasztikus élmények. Megtapasztalhatom, ők milyenek a valóságban, hogyan kezelnek. Sőt, külföldi utakat is köszönhetek a csatornámnak, hiszen olyan helyekre jutottam el, amikről azelőtt álmodni sem mertem. Jártam Londonban a Disney-nek köszönhetően, ahol Sophia Carsonnal és Sabina Carpenterrel is találkozhattam. Nagyon közvetlenek és szórakoztatóak voltak. Érdekes, hogy nem is ismertem őket azelőtt, de mikor kiraktam az első közös képemet velük, akkor elárasztottak kommentekkel, hogy ez nem is lehet igaz! Azóta én is követem őket a közösségi médiában, és realizáltam, hogy ők a top hollywoodi celebéletet élik. Elképesztő, hogy egy kanapén ültem velük Londonban.
Milyen külföldi utazásaid voltak még emlékezetesek a számodra?
Mindegyik utam más miatt emlékezetes. Hatalmas kedvencem a párizsi disneyland meglátogatása. Képzeld el, az annyira király érzés volt, akkora élmény, hogy azóta többször is azzal álmodom, hogy újra ott vagyok, újra átélem. Ami hihetelenül álomszerű utazás volt még, az a Huawei jóvoltából a tavalyi kínai utam, illetve a Maybelline-InStyle együttműködés kapcsán New Yorkban jártam a divathéten. Amikor 17 évesen belevágtam, erre kicsit sem számítottam, ez a legnagyszerűbb. Viszont rengeteg időt vesz igénybe a vlogger-lét! Mindig próbálom fejben összerakni, hogy te jó ég, hova megy el az időm?!
A szűken értelmezett teendőim kimerülnek a heti két videó elkészítésében. Ezeket felveszem, megvágom, szerkesztek hozzá indexképet, de nem ez teszi ki a legnagyobb részét. Például egyre többször hívnak sajtóeseményekre, interjúzni, fotózni - ezeket nagyon szeretem, izgalmassá teszik a hétköznapokat. A maradék időmben pedig mehet az agyalás, ötletelés, a kreatív folyamatok. Ezen kívül nagyobb szabású projektek előkészítése mindig nagyobb lélegzetvételű feladat. Rengeteg megkeresés érkezik hozzám, emailekre válaszolok, igyekszem ügyesen megszűrni ezeket. Nézői emailekre nem is igazán tudok már egyesével válaszolni.
Hogyan tudod kezelni a sok megkeresést és hozzád érkező kérdést?
Erre jó megoldás, hogy kérdezz-felelek videókat veszek fel, amiben az ismétlődő kérdésekre mindenképpen tudok válaszokat adni, ami eljut egy csomó emberhez. A kommentekre is igyekszem válaszolni, meg talán az Instastoryban van most nagy lehetőség, hogy gyorsan updateljem a közönségemet arról, mivel telik a kis életem két videó között. Jól tudnak ezzel is azonosulni, hiszen ez teljesen spontán, így nem egy elérhetetlen akárki leszek a számukra.
Mivel nincs főnököm, valamint nincs munkaidőm, teljesen kötetlen a munkám, aminek viszont van hátulütője. Például sokszor késő este is a csatornámhoz szorosan kapcsolódó feladatokkal foglalkozom. Sokat gondolkozom azon, hogy vajon ez pozitívum-e. De mivel nem érzem munkának, nehéz lenne mindezt rossz oldalról megvilágítani. Nem is tudom szétválasztani, melyik része a kötelesség, melyik a szabadidő, nehéz erre válaszolni. Emiatt nagyon szerencsés vagyok, úgy gondolom.
Azt gyakran kiemelem, hogy merjenek nagyot álmodni. Én vagyok az élő példa arra, hogy fantasztikus dolgok sülhetnek ki abból, ha bátrak vagyunk megélni valódi szenvedélyeinket, és kitartóan küldünk azok sikeréért.
Viszont ennek a szerepvállalásnak a legnehezebb sarokpontja, hogy néha nehéz csendben maradni. Moderálnom kell magam, mikor kinyílik a bicska a zsebemben, de igyekszem kerülni a botrányt. A hitelességre koncentrálok, sosem ajánlok olyan terméket, ami nekem ténylegesen nem vált be. Mindig az a kérésem, ha megkeres egy cég, hogy mielőtt bekerül a videóba a termékük, biztosítsanak számomra egy legalább kéthetes tesztidőszakot, hogy el tudjam dönteni, valóban beválik-e.
Hogyan fogod meg a fiú nézőket, így, hogy meglehetősen lányos témákat dolgozol fel?
A szépségápolás és fashion témából teljesen kihagyom a fiúkat, megpróbálom őket például inkább az utazós videóimmal elérni, illetve az utóbbi időben kiderült, hogy a humor is jó eszköz őket megszólítani. Például, amikor Kiss Ádám narrálta a sminktutorial videómat, az rendkívül népszerű volt, és 40%-ban fiúk nézték meg! Ez nagy szó. A Coca-Colaval való egész éves együttműködésem során jutott eszünkbe, hogy készülhetne egy ilyen videó is. Persze ezt külföldön sok vlogger megvalósította már, de szórakoztató tartalom lévén nekem is célom volt a leforgatása. Több alternatívát kínált a Cola, akik között ott volt a kedvencem, Ádám is, ezért természetesen őt választottam. Törekedtem rá, hogy minél vadabb eszközök kerüljenek elő, így tényleg elképesztően vicces anyag lett!
Általánosságban mi mondható el a közönségedről?
A követőim legnagyobb részt 18-24 év közötti lányok, de akik interakcióra foghatóak és látványosan velem vannak kommentekben, közönségtalálkozókon, ők inkább a 18 év alatti korosztály. De hát a bázisom, tehát a 18 év felettiek olyanok, mint te vagy én – csendben szeretik figyelni az eseményeket. Én sem kommentelek soha sehova tulajdonképpen.
Szerző: Jánoska Rita
Fotók: César G. Touset
Styling: Kiss Márk
Smink: Králik Márti
Haj: Székely András