(Élet)vezetési tippek Itáliában
2016. november 28. írta: andyou

(Élet)vezetési tippek Itáliában

10 gondolatmorzsa egy szőke lány olasz kreszértelmezéséből

Ismerjétek meg Flórát - ha még nem ismeritek. Rétfalvi Flóra ugyanis egy igazi motivált kalandor, aki egy ERASMUS félév után annyira beleszeretett Itáliába, hogy minduntalan visszacsalogatja őt a vidék, a virtus, és az élmények. Egyetemistaként is örökmozgó lány volt, de azóta is volt a Young European Leadership alapítótagja, élesben részt vett a 2012-es Obama-kampányban, szerepelt a TedX-en, jelenleg is fut Akademia Italia című műsora a Viasat3 csatornán, és mostmár az &U szerzője is! A nyelvek, a kultúrák, és az utazás szerelmese. Flóra azt vallja, hogy a csodák a konfortzónán túl történnek. Ennek szellemében hoz Nektek minden hónapban néhány történetet, tanulságos, és szellemes élményeket a nagy-nagy világból. Fogadjátok szeretettel!

img_5104.JPG

3280 km 14 nap. Catania-Marsala-Lecce-Bari-Amalfi-Napoli-Roma-Montepulciano-Siena-Parma-Milano-Bergamo. Az egész csizma. Egy minione, 5 ember, egy kamera, 8 csomag, egy &U Magazin és rengeteg élmény. Az ember megragadja a kormányt, rálép a gázra és saját életének sofőrje lesz. De mit tanultam meg az olaszoktól a volánnál ülve?

Mindig csak előre!

Az olaszok vezetésükben is, mint az élet számos területén dinamikusak, határozottak, vehemensek, néha szélsőségesek. Az embernek mindenre fel kell készülnie! Éppen ezért az első tanács, amit kezdő sofőrként kaptam a római forgalomban, hogy mindig csak előre nézzek, hiszen abba az irányba haladok. Az összes többi elhanyagolható. Ennél a szabálynál kezdtem el azon gondolkodni, hogy ez mennyire igaz mindenre, nem csak a vezetésre. Mindig csak előre!

Engedd el!

Itáliában is, akárcsak otthon, sokszor kérdezem magamtól, hogy vajon egyesek honnan szerezték a jogsijukat? A tanuló-rohanó típus, a kalapban-vezetős típus, a balra-indexelős-jobbra-kanyarodós-típus, a tolom-hátulról-hátha-gyorsabban-megy típus és a csak-azért-is-átmegyek-a-sárgán típus. Egyszerűen szólva van itt minden, főleg sokféle vezetési stílus. De akárcsak az életben, itt is gyorsan túl kell tudnunk lendülni egymás hülyeségein. Az olaszok nem akadnak fenn, nem csinálnak belőle szívügyet, nem bosszankodnak azon, hogy ki hogyan csinálja, csak egy dolog számít, mi jussunk előrébb. Hiszen alig fordulunk kettőt és máris újra feltesszük magunknak a kérdést: vajon ő meg hol vette a jogsiját?

Annak van elsőbbsége, aki előrébb van

Azt hiszem Darwin Olaszországban állt sorban, amikor megfogalmazta korszakalkotó elméletét. Igen, imádnak tolakodni. Igen, mesterien tudnak úgy tenni, mintha észre sem vennének. És nem, nem haragszanak meg egymásra, mert tudják, hogy volt és lesz olyan, amikor majd mások tolakodnak be ő eléjük. Így hát ne idegeskedj és lásd be, egyszer fent, egyszer lent. Egyszer előrébb, egyszer hátrébb.

Ne nézz a tükörbe, mert bárhonnan jöhetnek a motorosok.

Lehet, hogy meglátod a tükörben a balról előző motorost, jobbra huzod a kormányt és nekimész a jobbról előzőnek… Akárcsak az életben, a vezetésben is kár hátrafelé tekintgetni, mert csak olyat láthatunk a retrospektív tükrökben, ami befolyásolja a pillanatnyi döntéseinket és az irányt, amelybe haladunk. Ergó ne nézzünk tükörbe, mondja az olasz. Felesleges.

A vonalak csak jelzésértékűek

Mint minden szabály Italiában. Hiszen a szabályok vannak értünk és nem mi a szabályokért. Ettől maradunk emberségesek. A “megoldjuk okosba” nem árt senkinek sem és a rendszer attól még működik. A postán, a bankban, a hentesnél, a kávézóban, hiszen lehet ma 10 centtel kevesebbet fizetek, de holnap hagyok borravalót. Adni és kapni az olasz jing és jang. Ezért a vonalak csak jelzésértékűek.

Bárhol parkolhatsz, ahol nem állítod meg a forgalmat.

A parkolásnál nyer leginkább értelmet a rugalmas szabály-értelmezés. Bárhol parkolhatunk, amíg nem akadályozzuk a forgalmat. Ha mégis akadályoznánk, akkor tegyük ki a vészjelzőt vagy engedjük ki a kéziféket, hogy odébb tudják tolni az autót. Hiszen ne felejtsük el, nincs idő bosszankodni, se értelme fennakadni. Ha baj van, majd úgyis ránkdudálnak.

5km/óra alatt nem hagy nyomot.

Belefér finomabban odébbtolni a parkoló autókat, hogy be- vagy kiférjen a sajátunk. Hiszen 5km/óra alatt nem hagyunk nyomot. Ha finoman lököm meg a másikat, észre sem veszi és arra gurul, amerre én szeretném. Örök igazság!

A rendőr is csak ember

Neki is lehet jó, vagy rossz napja. A munkája az, hogy megállítson. De az is, hogy kisegítsen. Eltolja az autódat, ha lerobbansz, és megmondja merre van az az utca, amit keresel. A rendőr nem akar a törvény ujja lenni, ezért élsz vele együtt.

Dudálj, hátha hallják

Dudálni nem (csak) akkor kell, ha valaki felbosszant, de akkor is, ha kanyarodunk, ha gyorsabban jövünk a megengedettnél, ha tolatunk, ha üdvözlünk valakit és így tovább. Azt hiszem akárcsak a hangosan beszélgetés, a dudálás is az olasz kultúra része. Még a gondolás is bekiabálja minden kanyarba, hogy “Ahoj”, csak hogy jelezze: jön.

...és igen, az olaszok mindent kimondanak, ami tetszik, ami nem. Nem félnek megharagudni, kiabálni, távolról köszönni, vágyakat, álmokat, félelmeket kimondani. Aztán akárcsak a dudálásnál, egyáltalán  nem biztos, hogy valaki meghallja azt, de sosem lehet tudni. A fontos, hogy mi jobban érezzük magunkat, hogy megtettük, hogy kimondtuk. Úgyhogy dudálj, hátha meghallják!

 Ne várj semmit másoktól, de bízz meg mindenkiben

Nem mindenki tud vezetni, nem mindenki úgy reagál, ahogy te tennéd. De mindenki csak el szeretne jutni valahova és senki nem akarja összetörni az autóját. Ergó ne félj, lazulj el, tartsd nyitva a szemed és feküdj fel a forgalom hullámaira.

A bejegyzés trackback címe:

https://andyou.blog.hu/api/trackback/id/tr4612006230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása