Nélküled elindulni? Na még mit nem!
2017. április 04. írta: andyou

Nélküled elindulni? Na még mit nem!

Színpadon a Halott Pénz!

Sértődött fintorgás helyett sikongatva éljenző lányok a női hátsó dicsőítése hallatán? Őrület! Rihannát megszégyenítő ovációnak örvendő plüssmacik a Sziget Nagyszínpadán? Ez komplett diliház! Szomorkás elmerengés egy nagy klasszikus szüleink által is hallgathatónak minősített feldolgozásán? Képtelenség. Mindez ugyanahhoz az egy névhez kötődően? Feladtam. Ha valami, akkor ez bizony valóban a nagybetűs, hamisítatlan őrület. Na persze, a jó értelemben vett fajta. Bolondnak lenni néha lehet, sőt néha egyenesen kell, kiváltképp áprilisban. Marsalkó Dávid és Járai Márk személyében két olyan zenésszel beszélgettünk, akik nagyon is otthon vannak a műfajban.

hp_blog.jpg

Végül is mi ez a Halott Pénz, Ti hogyan jellemeznétek a zenét, amit játszotok?

Dávid: Speciális történet ez a Halott Pénz. Szólóprojektnek indult, sokáig egyedül voltam, ahogy ezt a sztorit hallhatjátok is a címlapos bemutatkozásunkban. Az undergroundból jövünk, már a kezdetekkor volt a zenémben ütemre beszélés, azt mondták sokszor, hogy hiphopközeli, vagy rap. Rengeteg hatás ért akkor is és most is, ami a túloldalon kijön zenében. Így számaink is ennek a sok-sok meghatározó dimenziónak manifesztációi.

Márk: Én az egyszálgitáros-melankólikus zenéléstől indultam, nem hallgattam soha rappet, hiphop-hátterem sem volt. Kezdetben idegennek is éreztem magam ebben a produkcióban. Jött a Halott Pénz - akiről addig csak hallottam, hogy van ez a baranyai King Kong -, hogy zenéljünk együtt. Találkoztunk, együtt dolgozunk, kiderült, hogy ő sem olyan kemény rapper. Aztán összeállt a zenekar, lett ebből a csomó irányból építkező dologból egy nagyon jó kis fúzió. Az van benne, amit mindenki hoz otthonról, vagy az előéletéből, és hol ez, hol az az irány felerősödik picit. Ha megnézed a legutóbbi dalunkat, az inkább elektronikus, de a tavasszal megjelenő számunk megint teljesen más lesz.

Dávid: Amire én dalszerzőként és producerként koncentrálok, hogy ne legyek simán kiszámítható, hogy ne legyen kétszer ugyanaz. Mindig törekszünk arra, hogy meg tudjuk lepni a közönséget. Alapvetően ez határozza meg a Halott Pénzt.

Akkor mi a közös nevező, amiből mindannyian inspirálódtok?

Márk: Talán a közös pont a hét zenekari tagban, hogy mindenki hallgatott gitárzenét, Led Zeppelint meg ezeket a keményvonalas dolgokat.

Dávid: Szerintem egyetértünk abban is, hogy nem kell stílusokban gondolkozni. Van a zene, meg van a zene. Menyhárt Jenő véleményét is osztom, mikor azt mondja, hogy nekem minden egyformán popzene. Egy nagy mix vagyunk mindannyian, és a zenénk is egy nagy mix.

Hogy néz ki ez a mix a valóságban, a színpadon, és hogy alakult ki így ez a fúzió?

Dávid: Heten vagyunk a színpadon, kettőnkön kívül van még Barni, aki a gitáron kívül vokállal is kiegészíti a zenekart, a billentyűkön Samu, aki csinálja a kütyüs dolgokat, DJ Venom, aki a lemezjátszokon színezi a dolgokat, Matyi, a dobosunk, illetve Ninja basszusgitáron.

Márk: A fúzió alapja pedig egyszerű, mindenki Pécsről jön. Úgy verbuválódott össze a csapatunk, hogy ismertük egymást szegről-végről, a kocsmából, próbatermekből. Teljesen organikusan alakult ki a zenekar.

Dávid: Meg nagy közös erő az attitűd: mindenki szenvedélyesen szereti a zenét. Mindenki úgy nőtt fel, hogy a zene fontos része volt az életének. Egyénileg is hosszú út van mögöttünk, sikerekkel, bukásokkal teletűzdelve. Ennek koronája az, ahova a közös projektünk eljutott az elmúlt négy-öt évben. Ezt mindannyian nagyra tudjuk értékelni, és nagy-nagy alázattal kezeljük.

david_jpg_blog.jpg

És mi a recept a közös alkotásban?

Dávid: Az ötletek alapvetően tőlem jönnek, illetve a koncepciókat és a szöveget is főleg én viszem. Zeneileg Barni és Samu szokott segíteni, és ki is egészítik a munkámat. Van egy kis házi stúdióm, ott születnek a dalkezdemények. Ha megvan az alapkoncepció, akkor Márkkal az ének, vokál vonalon szoktuk összedugni a fejünket: én hozok egy verziót, ő azt a saját képére formálja. Utána nálam felvesszük a zenei- és ének hangsávokat, aztán elvisszük egy masteringre, majd kialakul a végleges hangkép.

Márk: Amúgy meg a receptnek fontos összetevője, hogy ez a főállásunk, mindenki teljesen tud a Halott Pénzzel foglalkozni, senkinek nincs másik projektje, más munkája, így nagyon koncentrált a közös alkotás.

Mennyi időt töltötök együtt?

Dávid: Túl sokat.

Márk: Eleget!

Dávid: Na, ez csak vicc, de tényleg nem keveset. Azt szeretem, és annak örülök a legjobban, hogy még mindig tudunk jókat röhögni, annak ellenére is, hogy egy kisbuszban ülünk szinte állandóan együtt.

Klubszezon vagy fesztiválszezon? Melyiket érzi jobban magáénak a csapat?

Dávid: Teljesen más, nem is tudnék választani. Mindegyiket más miatt várjuk, máshogy készülünk rá. A télben tök jó, hogy sokkal személyesebbek a klubkoncertek, lehet kicsit lassabb, melankólikusabb dalokat is játszani, a tavaszban pedig minden évben nagy izgalom az erdélyi turnénk, ami egy egészen különleges élmény.

Márk: A klubban rád vesznek jegyet, én nagyon szeretem ennek az intimebb hangulatát. A fesztiválban meg a pörgést, a backstage bandázásokat más zenészekkel.

Kedvenc koncertek?

Dávid: Amiket mindenképpen kiemelnék, azok a Budapest Parkos élményeink, ahol eddig 4 alkalommal adtunk teltházas koncertet, ez mindig ünnep a zenekarnak. Ami még nagy tavalyi élményünk, hogy felkerültünk a Sziget Nagyszínpadára, óriási volt. Illetve csúcspont volt még a nyári győri koncertünk, ahol 45.000 ember volt ránk kíváncsi.

Márk: Én győri származásommal úgy mentem haza, hogy eszméletlen. Megállt az élet a városban.

 

Van olyan, amit még szeretnétek elérni, vagy ahová szeretnétek eljutni?

Dávid: A magyar nyelv miatt a lehetőségeink kicsit behatároltak, de azt hiszem, azért egész sok mindent elértünk ezen belül. Minden évben eljutunk Erdély és Felvidék magyarlakta területeire is, de szervezünk koncertet például Londonba, gondolunk az ott élő közönségünkre is. Borzasztó hálásak vagyunk azért, hogy ilyen messze az anyaországtól is kíváncsiak ránk, és hatalmas élmény, hogy velünk együtt éneklik a dalainkat.

Pécsen van valami a levegőben. Mi a titka annak, hogy számos nagy zenekar indult az útjára ebből a városból?

Dávid: Nagyon összetett a kérdés, de Pécs egy szerencsés hely a zenei múltját és jelenét tekintve, ez vitathatatlan. Egyrészt én az egymásra hatásban látom ennek a kulcsát. A közelség és a kölcsönhatás nagyon motiváló: ha a közvetlen környezetedből valaki egy csapásra országos szinten sikeres és elismert lesz, az nagyon inspiráló.

Azt éreztük, hogy na, ha a szomszéd srácnak sikerült, nekünk is sikerülhet.

Másrászt a pécsi közönség úgy működik, mint egy jó edző. Ez a közeg nagyon jó ízlésű, mert nagyon jó dolgokhoz szokott zeneileg. Ha ennek a publikumnak a figyelmét ki tudod érdemelni, az érdeklődését fenn tudod tartani, az egy jó jelzője annak, hogy egész Magyarország fogékony lehet arra, amit csinálsz.

andyou_magazine_aprilis_cover_numero2.jpg

Magazinunkban sokat foglalkozunk áprilisban a jó értelemben vett őrülettel. Ti ebben viszonylag expertek vagytok, ha néhány dalszövegetekre gondolunk például. Örülni és megőrülni, vagy örülni vagy megőrülni?

Dávid: Az album címe, amire utalsz, a szójátékon túl egy körforgást is jelent. A hétköznapok és a munka, tanulás után jönnek azok a napok, mikor kikapcsolódsz, megpróbálod élvezni az életet. A megőrülni pedig azt jelenti számunkra, hogy kizökkenteni a szürkeségből, és elfeledtetni azt, hogy hagyják kint a valóságot, a problémákat és a sárga csekkeket, érezzék jól magukat velünk a bulikon.

Ezeken a bulikon optimális esetben olyan dolgokkal fokozzátok az őrületet, mint például táncoló plüssmacik. Ez az ötlet miből adódott?

Dávid: Ennek pont annyi a háttere, amennyi elsőre látszik. A dumából jött az ötlet, adta magát, hogy bújj el bennem, mint egy medve télen. Kérdeztük egymástól, hogy nem lenne poén, ha lennének macik a színpadon? Aztán mondtuk, hogy de, legyenek macik!

Márk: Először a Petőfi Music Awardson vetettük be, nagyon megszerette őket a közönség, igazából csak őket nézték. Azért arra is jó, hogy oldja az Erre még meghívlak számunknak a kicsit keményebb, lazázós, gonoszkodós hangulatát. A macik cukik.

Mi a helyzet a koncertek után? Folytatódik az őrület, vagy szerettek inkább regenerálódni?

Márk: Ugyan! A jellemző sztori általában az, ami a közös őrültségünk, hogy egyszerűen nem tudunk időben elindulni az éjszakából egy buli után. Ebből jön a Valami van a levegőben szám sokat idézett pár sora, hogy kettőkor elindulni, na még mit nem...

Dávid: Igen, ez pont ebből jön. Abban az időben a Venommal laktunk együtt, feküdtem a kanapén egy vasárnap délelőtt, és csak azt hajtogattam, hogy figyelj már ide Venom, miért van az, hogy mi nem tudunk hazaérni kettőkor, vagy mit tudom én, háromkor, négykor, miért kell nekünk mindig reggel hétkor vagy nyolckor hazaérni? Ezt építettük be a számba. De egyébként ez tényleg így van.

Mindig a Halott Pénz hagyja el utoljára a helyet, vagy ránk zárják a helyet, vagy kinyittatunk még helyeket hajnalban... Nem vagyunk jó hatással egymásra, nem tudunk hazamenni.

Ha útra kelnétek egyszer mégis időben, mi az, ami szerepel a bakancslistán, hova szeretnétek eljutni, vagy milyen álmokat szeretnétek elérni?

Dávid: Hú, én nagyon szeretnék egy csomót utazni. Ausztráliától kezdve, Új Zéland, Francia Polinézia, szeretnék eljutni Japánba, Kanadába, Argentínába. Alapvetően igaz rám, hogy a zene mellett az utazás és kalndozás nagy prioritás az életemben. A másik pedig az, hogy legyen mondjuk három gyerekem.

Márk: Nekem pedig minden, ami bor és gasztronómia. Már el is kezdtem ezzel komolyan foglalkozni, és nagyon örülnék, ha eljutnék Bourdeauxba, Champaugneba, és a legfontosabb helyekre a szőlész-borász kultúra szempontjából. Ez is közös nevező a zenekarban: mindannyian nagyon szeretünk utazni, új helyeket felfedezni. Ebből a szempontból szerencsés a zenész lét, és ezek az élmények tesznek minket még gazdagabbá.

mark_jpg_blog.jpg

És zenekarként mik a közelebbi és távolabbi tervek?

Dávid: A legközelebbi tervünk, hogy nyár elején megjelenik a legújabb számunk. Pécshez köthető téma lesz, kis Halott Pénz sztorival. Az otthonról fog szólni, de majd úgyis meghalljátok. Közben készülünk az erdélyi utunkra, a fesztiválszezonra, és készülőben van már egy melankólikusabb, őszi hangulatú számunk klipötlete is, amivel majd fél év múlva jelentkezünk.

Südi Anna, Jánoska Rita

Keressétek az &U Magazint az egyetemi campusotokon, kedvenc kávézóitokban, szórakozóhelyeiteken - interaktív tartalommal!

A bejegyzés trackback címe:

http://andyou.blog.hu/api/trackback/id/tr9412400645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.